Ugrás a fő tartalomra

Ébredés




A pislákoló reggel még félhomályban dereng be az ablak résein, az álom lassan szökik tova és ébredés feszíti szét a pillákat. A beszűrődő fényben nem mozdul semmi, még a légy sem a plafonon, legalább is, ha ott van. 

Végképp eldöntötte: felkel, és lassan kiélvezi a tavaszi reggel pillanatait, annak minden káros szenvedélyével. Némi tűnődés után… mi baj érhet…, hát fellebben a takaró és a szoba hűvösnek ható levegője – a takaró melege után – ellepi az ágyat. Az éjszaka mámorából ébredező testet megborzongatja a friss élmény, majd felül és kicsit kótyagosan leereszti a lábát az ágy melletti szőnyegre. Alatta a fa padló nyikorogva veszi át a súlyt.

Így, miután elbotorkál a kávéfőzőig, a friss kávé illata körüllengi, ahogy a lezárt fémdoboz teteje felpattan. A csapból hűvös víz csobog az edénybe, majd sistergőn gurgulázik a gép fűtőszálán. Már dorombol is a masina és készül az ébresztő fekete. 

A fürdőszoba az előző hajnal párájában fürdik, az éjszaka hamar ellopta reggelig a ház melegét. A hajnali zuhany párája ott csücsül a tükör peremén, a mosógép szélein, a bojler lemezén…. A hideg víz összehúzza a pórusokat, ébresztő pofonként hat a pár óra alvás után. Nem is érti mi keltette a fel, hisz talán 3 órát, ha aludhatott. A hálóingként rajta lógó kinyúlt póló helyenként foltosan jelzi mostanra keserű sorsát.

Egy tejszín finoman festette meg a kávét, fodrokat vetve a forró feketén. Az illata ellepte a piszkos alacsony belterű lakás minden kis zugát. Keresgélve kutatott egy doboz cigi után, hátha még van a titkos tartalékból, amit ilyen reggelekre tartogatott. Meg is találta a fehér kis papírba bugyolált dohány rudakat, pár szál még dülöngélt a dobozban. Az éjszaka képei még ott tobzódtak a fejében, még érezte a nő illatát…

Magára rángatta a pulóverét egy sötétkék melós darabot, elválaszthatatlan párjával: a szürke mackóval, amit csak otthon hordott. A reggeli pára – bár éjszaka fagyott – már feloldódott és nehéz köpenyként lebegett a házak között. Kiült a verandaszerű alá, ahova éppen-éppen fújt csak be a szél, odakuporodott az asztal mellé és rágyújtott. A gyufa lángjának melege megérintette a kezét, az arcát, majd hirtelen sercegve izzította fel a szárított dohányt. Kicsit szívott, majd nagyot kortyolt a kávéból és élvezte, ahogy a forró kávé melege átjárja a testét. 

Közben felidézte az éjszaka képeit, még mindig felkorbácsolta az élmény, bár mosolygott is az egészen. Így utólag tán így kellett lennie… A reggeli párát könnyed szellő kezdte kergetni, a kávé is lefogyott és a cigi is elhamvadt, így bement és nekiállt, hogy tovább készülődjön a napra…

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

26. IPA Heves – Tisza-tó kerülő verseny

  26. IPA Heves – Tisza-tó kerülő verseny   Az előző év kellemes tapasztalatai után terveztük a rendezvényen történő részvételt. Így - az ugyan kicsit késve kitett - kiírást nagy örömmel konstatáltuk. Sajnos ebben az esztendőben nem hárman, csak ketten tettük tiszteletünket a rendezvényen, ahol a prognosztizált eső sokakat elriasztott, nem csak a teljes táv résztvevői közül. Most bánhatják. Az előző évről – mint tapasztaltuk vélhetően évek óta – kellemes rendezés, barátságos hangulata fogadott. Jó hangulatban készülődtünk, vettük át a rajtcsomagot, ebédjegyet. Kicsit késve érkeztünk így kevés időnk volt melegíteni, készülődni. Egy dologban viszont biztosak voltunk, mivel a résztvevők között megjelent egy leszálkásított sporttárs, nagyon komoly időfutam kerékpár nyergében: az első helyre van egy kiemelt pályázó. A rajt és verseny menetrend nem változott, időfutam rendben zajlott: 30 másodpercenként indításokkal, fogalomban. A kieső versenyzők időpontjai miatt nem ...

Fehér magassarkú

  … a tegnapról megmaradt meleg levegőt lehelt reggel az aszfalt, a felhőtlen égbolt reggeli kékjében még kellemes meleggel ébresztett a felkelő nap fénye. Nem vibrált még az forróság levegője a sínek felett. Lenge nyári ruhák, hosszabb rövidebb nadrágok, zoknis és zokni nélküli szandálok terhelték a kopottas betont. Befordulva a sodrási határ mellé, az elszórt tömegben karcsú feszengő nőalak tűnt fel. Szerencsére nem túlontúl formális, mégis érződik a hivatalos megjelenés. Testhez álló fekete nadrág, fehér ujjatlan, de vállat takaró felső, egy fehér alkalmi szandállal kísérve. Ruhája finoman követi a test karcsú vonalát, nagyon kellemes az összkép. Felé haladva már ritkásabb a létszám, háta mögött hosszasan szabad a korlát. Szinte tapintható a feszültsége: lábról, lábra billen, fel-felpillant, sóhajt és átöleli a dossziét. Tételek lehetnek talán… Hosszú szőkésbarna, egyenes haja szabadon terül a hátára, vállára. Részben eltakarja az arcát, talán el is bújik mögötte. Izgulva felp...

Egy szerető harmóniája I

Egy szerető harmóniája I A lakásból kilépve még enyhén érezte a reggeli kávé ízét, bár a fürdőszobában hagyott fogkefe még nedves volt. A frissen felfújt parfüm férfias illattal töltötte be a liftet. Megbeszélésre ment, ez volt az aznapi hivatalos program. Már a lakásajtó zárjánál érezte, hogy meg-megremeg a keze, nem volt visszaút – bár nem is keresett. Kora nyári reggel volt, már akkor meleg volt mikor elindult, bár még csak 7 órához közeledett a mutató. Pár sarokkal odébb, egy tömegközeledési csomópontnál keresett egy szabad helyet és félretette a kocsit, míg várt. Kiszállt és nekitámaszkodott a sárvédőnek, a nyakkendőt levette és a hátsó ülésre dobta. A nő lassan keresve sétált a parkolótól nem messze a sétányon – látszott, hogy kutat – majd kis mosoly jelenet meg a szája szélén mikor a meglátta a férfit. Elindult felé majd lehajtotta a fejét és le- lesütötte a szemét, míg közeledett. Jól érezte magát a férfival, ha együtt voltak… Egy ölelés után beültek a kocsiba ...