Pillanatok

... már húzódott le a kora őszi nap a fasor ágai közé, nem tétovázott, araszolt lejjebb és lejjebb. A forgalom zakatolt, csak néha-néha lassította egy-egy "hétvégi" sofőr. A falvak tábláinál egymásra torlódó kocsik közt gurult, tempósan ahogy szokott, néha túl tempósan is. Belemeredt néha a gyengülő napsütésbe, elgondolkodott miért is autózik ennyit. Kell-e, akarja-e, bár néha az sem volt tiszta miért is megy pontosan. Lehet, hogy csak egy kávé miatt, bár egy röpke együttlét lebegett a szeme előtt. A város előtti hosszabb egyenesben még egyszer megtelt a kocsi..., megtelt az ősz csalóka melegével. Majd a külváros kocka épületei el-ellopták majd végképp eltörölték a napfényt. Maga maradt a kocsiban, a rádió sem szólt, csak vezetett. Megállt a megbeszélt helyen, s ott várt... várta a nőt. Pár perc telt el, s meglátta az ismerős alakot a lépcsőház homályából feltűnni. A nő leszegett fejjel lépkedett, néha fel-felpillantva, mint aki tudja, hogy vétkezni fog. A gesztusok elá...